FEZEN folyt.köv.- az Ellenség az utolsó pillanatig küzd

Allergia: tüsszögés, taknyozás, orrdugulás, szemviszketés, köhögés, torokkaparás, fülfájás...mintha beteg lennél, de mégsem. Szörnyű. Legrosszabb éjjel és hajnalban. Mire? Nem tudom, de csak néhány éve kezdődött, s hála az Úrnak én még az enyhébb változatba tartozom. S hogy ez hogy jön a FEZEN-hez? Megbizonyosodás! Most már végképp nem értitek, mi? Na kezdjük az elején :)
Barátnőm nem rég mesélte, hogy az allergiájának, ami egy éve jött csak ki, szellemi háttere lehet. Ezen el kezdtem gondolkozni, miért ne lehetne. Nem egy olyan betegséggel találkoztunk már, aminek csak a tünetei voltak fizikaiak, nem a gyökere. Amint a beteg felismerte a szellemi hátteret, imádkozott vagy imádkoztak érte szabadulásért, elmúlt a baja. Miért ne lehetne hát az allergiának is hasonló gyökere? Az egyémnek viszont nem találtam effajta gyökerét, a FEZEN mégis nyilvánvalóan meggyőzött az ellenkezőjéről.
Hetekkel a FEZEN előtt hallgattuk Zolival Szabó Csaba megtérésének történetét, s mikor arról számolt be, milyen démoni körökben forgott, konkrétan el kezdtem fulladni, az orrom teljesen bedugult, nem kaptam levegőt. Amint áttért Jézus szabadítására, elmúltak ezek a durva tünetek. Akkor épp csak megemlítettük, hogy lehet, hogy engem fizikailag tud ilyen módon gyötörni a Sátán.
FEZEN - utolsó nap. Pár napja kifele jöttem az allergiából. Már nem ébredtem fel éjjel arra, hogy nem kapok levegőt, végeláthatatlanul tüsszögnöm kell, s nincs elég zsebkendőm, amibe az orromat fújhatnám. Így volt a FEZEN utolsó napján is. Lefeküdtem, elaludtam. Zárban fordul a kulcs, éjjel egy óra múlt, Zoli hazaért. Végre. Felkeltem, köszöntöttem, ahogy szoktam, megöleltem, s akkor ... végeláthatatlan tüsszögés, torokkaparás, orrfolyás megállíthatatlanul. Zoli, mondom, mit hoztál haza? Eddig semmi bajom nem volt. Nem mondott semmit, csak kérdezte imádkozhat-e értem. Fejemre tette a kezét (ami nagyon jól esett, de fizikailag alig vártam, hogy abba hagyja, mert nem kaptam levegőt) és imádkozott. Jézus nevében tisztulást kért rám, a lakásra, a légkörre. Ezután mondta csak el, hogy az utolsók, akikkel a fesztiválon beszélgetett, két sátánista srác volt, akik nagyon komolyan veszik a "hitüket", s Isten hatalmának lerombolását. Ekkor mindketten megbizonyosodtunk róla, hogy a Sátán az utolsó pillanatig küzd, s gyötör, ahol még elérhet. Hát engem ilyen területen még elérhet. A fesztiválon olyan áthatolhatatlan angyali őrizet vette körül a sátrat és a szolgálókat, ott már nem volt kit elérnie. Bepróbálkozott máshol ... félig sikeresen. Hála a Kegyelmes, Gondviselő Mennyei Atyánknak, már fel tudtuk ismerni a trükkjét, s ismertük ellene a fegyvert!
Azóta megint kijövőben vagyok az allergiából. Sajnos az okát még nem tudom, hogy miért voltam elérhető ilyen módon az Ördög számára, de hiszem, ha tudnom kell, az Úr ezt is megmutatja. Addig pedig hálás vagyok Neki a védelméért, s azért, hogy megtanította, hogyan harcolhatok ezen a területen a már legyőzött, de még mindig megtéveszteni akaró Ellenséggel szemben! Jó az Úr!

U.i.: Mindenkinek ajánlom a fent említett Szabó Csaba beszédét. Nem rövid, de ha egy ilyen történetet nem akarsz kihagyni az életedből, akkor érdemes meghallgatni. Itt letölthető: http://www.szerko.com/index.php?option=com_content&task=view&id=304&Itemid=347